Budapest-Tirana vasútvonalról tárgyalt Szijjártó Péter
Magyar-albán vasútvonalról és légi járat beindításáról is tárgyalt Szijjártó Péter az albán gazdasági miniszterrel Budapesten.
Magyar-albán vasútvonalról és légi járat beindításáról is tárgyalt Szijjártó Péter az albán gazdasági miniszterrel Budapesten.
Vita a felső vezetésben, hazahívott nagykövetek, a folyosókon egymásnak nem köszönő régi és új munkatársak – nem indul zökkenőmentesen a „gigatárcának” számító Külgazdasági és Külügyminisztérium felállítása, ahol sorra szorulhatnak háttérbe a korábbi "nyugatos" külügyérek emberei. A keleti nyitás olyannyira nagy szerepet kap, hogy ez az átszervezésekből is világosan tükröződik.
Egymilliárd euró nagyságrendű kedvezményes segélyhitelt biztosítana az Eximbank révén Egyiptomnak a magyar kormány idehaza gyárott vasúti járművek vásárlására – írja a Népszabadság.
Már csak formaság lesz az a megbeszélés Orbán Viktorral, ahol kiderül, milyen poszton folytatja tovább az új Külgazdasági és Külügyminisztériumban Szijjártó Péter. A kormányfő egyik legbizalmasabb munkatársa szerint az új tárcánál komoly, jelentős személycserékkel járó átalakítások lesznek, mert "amelyik ország nem tudja megújítani a diplomáciáját, az biztosan a változások vesztese lesz". Az interjúban szóba kerültek a miniszterelnök beszólásai, és az is, miért kell a magyar kormány tagjának közép-ázsiai vezetőt ajnároznia.
Egyértelmű eredményt hozott a vasárnapi magyarországi parlamenti választás, ismét a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt. Hogy pontosan mit terveznek a gazdaságban, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor szerint programjuk egy szóból állt: folytatjuk. A magunk részéről azonban múlt héten megkérdeztük olvasóinkat, milyen gazdasági intézkedéseket várnak az új kormánytól. A válaszadók az egykulcsos adót kikukáznák, a keleti nyitást inkább nyugatival cserélnék fel, sportra kevesebbet áldoznának, a paksi bővítés helyett inkább megújulókba fektetnének. Az eurót viszont csak akkor vezetnék be, ha gazdasági fejlettségünk már az uniós átlagot alulról verdesné.
Most vasárnap a szavazóurnákhoz járul Magyarországnak az a fele, amely ki szeretné fejezni akaratát abban a tárgykörben, hogy melyik politikai erő irányítsa az országot a következő négy évben. Bár a pártok programjai – már amelyik készített ilyet – elkészültek, sok helyen foghíjasak, ám mi most támpontot kívánunk adni a politikai erőknek, hová lehet érdemes nyúlni. Olvasóinkat kérdezzük, hogy milyen gazdasági intézkedéseket látnának szívesen a következő kabinettől.
A két ország tisztviselői évente rendszeresen találkoznak, mostantól azonban magasabb szintre szeretnék emelni ezeket a találkozókat - derült ki egy pakisztáni lap cikkéből. A pakisztáni-magyar együttműködés kiterjed a technológiaátadás, a mezőgazdaság és a gyógyszeripar területére, de mindezek közül az energiaszektorban valósul meg a legjelentősebb kooperáció.
A keleti nyitás keresében újabb országgal egyezett meg a kormány, egyúttal Türkmenisztánnal kötöttünk gazdasági együttműködési megállapodást. Magyar-türkmén gazdasági együttműködési szerződést írtak alá
Egy türkménbasi nem tévedhet. Ha viszont igaza volt, akkor nem akarhat türkménbasi lenni.
Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.
Az orosz egyházi méltóság és a magyar házelnök arról beszélgettek, milyen jó lenne, ha Magyarországon kerülhetne sor Kirill pátriárka és Ferenc pápa történelmi jelentőségű találkozására. Kövér a közös magyar-orosz történelemről is szót ejtett.