Budapest-Tirana vasútvonalról tárgyalt Szijjártó Péter
Magyar-albán vasútvonalról és légi járat beindításáról is tárgyalt Szijjártó Péter az albán gazdasági miniszterrel Budapesten.
Magyar-albán vasútvonalról és légi járat beindításáról is tárgyalt Szijjártó Péter az albán gazdasági miniszterrel Budapesten.
Vita a felső vezetésben, hazahívott nagykövetek, a folyosókon egymásnak nem köszönő régi és új munkatársak – nem indul zökkenőmentesen a „gigatárcának” számító Külgazdasági és Külügyminisztérium felállítása, ahol sorra szorulhatnak háttérbe a korábbi "nyugatos" külügyérek emberei. A keleti nyitás olyannyira nagy szerepet kap, hogy ez az átszervezésekből is világosan tükröződik.
Egymilliárd euró nagyságrendű kedvezményes segélyhitelt biztosítana az Eximbank révén Egyiptomnak a magyar kormány idehaza gyárott vasúti járművek vásárlására – írja a Népszabadság.
Lezsák Sándor szerint Magyarországnak értékteremtő és -közvetítő szerepet kell ellátnia Kelet és Nyugat között, nemcsak partnerei, hanem saját érdekei szem előtt tartásával.
A nyugati integráció és a keleti nyitás együtt teheti sikeressé Magyarországot - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő kedden Budapesten, miután tárgyalt Karim Maszimov kazah miniszterelnökkel.
Már csak formaság lesz az a megbeszélés Orbán Viktorral, ahol kiderül, milyen poszton folytatja tovább az új Külgazdasági és Külügyminisztériumban Szijjártó Péter. A kormányfő egyik legbizalmasabb munkatársa szerint az új tárcánál komoly, jelentős személycserékkel járó átalakítások lesznek, mert "amelyik ország nem tudja megújítani a diplomáciáját, az biztosan a változások vesztese lesz". Az interjúban szóba kerültek a miniszterelnök beszólásai, és az is, miért kell a magyar kormány tagjának közép-ázsiai vezetőt ajnároznia.
A keleti nyitás jegyében épp most indulhatnak meg a magyar exportcikkek Kínába, azonban az Export Kooperáció szakértői szerint van ok az aggodalomra.
Az állami villamos művek hálózatépítő leányvállalata az MVM OVIT Zrt. 185 kilóméternyi nagyfeszültségű hálózatot épít.
Indulhat a magyar dömping Oroszországba – orosz vízumközpont nyílt az Andrássy úton.
Egyértelmű eredményt hozott a vasárnapi magyarországi parlamenti választás, ismét a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt. Hogy pontosan mit terveznek a gazdaságban, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor szerint programjuk egy szóból állt: folytatjuk. A magunk részéről azonban múlt héten megkérdeztük olvasóinkat, milyen gazdasági intézkedéseket várnak az új kormánytól. A válaszadók az egykulcsos adót kikukáznák, a keleti nyitást inkább nyugatival cserélnék fel, sportra kevesebbet áldoznának, a paksi bővítés helyett inkább megújulókba fektetnének. Az eurót viszont csak akkor vezetnék be, ha gazdasági fejlettségünk már az uniós átlagot alulról verdesné.
Most vasárnap a szavazóurnákhoz járul Magyarországnak az a fele, amely ki szeretné fejezni akaratát abban a tárgykörben, hogy melyik politikai erő irányítsa az országot a következő négy évben. Bár a pártok programjai – már amelyik készített ilyet – elkészültek, sok helyen foghíjasak, ám mi most támpontot kívánunk adni a politikai erőknek, hová lehet érdemes nyúlni. Olvasóinkat kérdezzük, hogy milyen gazdasági intézkedéseket látnának szívesen a következő kabinettől.
Még annyira sem tértünk magunkhoz, hogy összegezni tudnánk, mi történt velünk. És így kellene mégis kihüvelyezni, hogy mi lesz. A választás eredményét sejtjük, szinte tudjuk, csak azt nem, hogy ebből mi következik.
„A keleti nyitás, amit szeretünk inkább globális nyitásnak hívni, nem jelent semmiféle kizárólagosságot vagy egyoldalúságot, nem kérdőjelezi meg sem transzatlanti, sem európai értékrendünket. Áttekintve – például Paks esetében – a magyar–orosz kapcsolatrendszert, üzletről van szó, nem politikáról vagy geostratégiáról” – jellemzi a kormány külpolitikai törekvéseit a HVG-nek adott interjúban Prőhle Gergely helyettes államtitkár.
A két ország tisztviselői évente rendszeresen találkoznak, mostantól azonban magasabb szintre szeretnék emelni ezeket a találkozókat - derült ki egy pakisztáni lap cikkéből. A pakisztáni-magyar együttműködés kiterjed a technológiaátadás, a mezőgazdaság és a gyógyszeripar területére, de mindezek közül az energiaszektorban valósul meg a legjelentősebb kooperáció.
A Lehet Más a Politika (LMP) a keleti nyitás politikájának átgondolására szólítja fel a kormányt az ukrajnai események és a paksi atomerőmű kapcsán.
A keleti nyitás keresében újabb országgal egyezett meg a kormány, egyúttal Türkmenisztánnal kötöttünk gazdasági együttműködési megállapodást. Magyar-türkmén gazdasági együttműködési szerződést írtak alá
Egy türkménbasi nem tévedhet. Ha viszont igaza volt, akkor nem akarhat türkménbasi lenni.
Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.
Az orosz egyházi méltóság és a magyar házelnök arról beszélgettek, milyen jó lenne, ha Magyarországon kerülhetne sor Kirill pátriárka és Ferenc pápa történelmi jelentőségű találkozására. Kövér a közös magyar-orosz történelemről is szót ejtett.